5. HAMIS KÜLPOLITIKA

„Pávatánc” és elszigetelődés

 

Harc a szövetségeseinkkel

​

A tízmilliós, szárazföldbe ágyazott Magyarországnak a mai világban erős barátokra van szüksége, hogy biztonságát megóvja, jólétét növelje és önálló nemzeti jellegét megőrizze. Országunk a NATO és az Európai Unió révén hatalmas szövetségi rendszer része lett, amely kitágítja a mozgásterünket és tompítja a káros külső hatásokat. A Fidesz-kormány azonban 2010 után megtörte azt a nemzeti egységet, amely a rendszerváltozás óta az euró-atlanti tagságot tekintette a magyar külpolitika sarokpontjának és erre építve alakította ki a szomszédság- és a nemzetpolitikát is.

 

A NATO-ban Magyarország helyt áll, katonáink több közös műveletben vettek részt, de hadseregünk kicsi és nem kellően felszerelt. Az ország területét csak a NATO-szövetségesekkel együtt tudnánk megvédeni külső támadás ellen. Az USA-hoz fűződő kapcsolatunk gerincét is a NATO érdekei képezik, beleértve korszerű amerikai fegyverek vásárlását és az egyoldalú orosz energiafüggőség csökkentését. Az ország stratégiai súlyát is jelzi, hogy Orbánt kilenc év kormányzása után, a közép-európai vezetők közül utolsónak fogadta az amerikai elnök.

 

„Brüsszellel”, azaz európai szövetségeseinkkel a Fidesz-kormány oktalanul szembefordult és „szabadságharcot” folytat velük szemben. Megvétózza a közös uniós akciókat, kötözködését és szándékos szabályszegéseit pedig úgy állítja be, mintha az EU támadna minket. Ezzel itthon próbál népszerűséget szerezni, miközben keresi a kapcsolatot az európai összefogást bomlasztó, szélsőjobb politikai erőkkel. Viselkedése káros az országra nézve, mert rontja a viszonyt a legfontosabb gazdasági és politikai partnereinkkel és kockára teszi az uniótól nyerhető jövőbeni támogatásokat.

 

Az EU sok területen közös kormányzást valósít meg, amiben Magyarország is részt vesz, de a kormány elhallgatja, sőt eltagadja, hogy a végső döntéseket a szuverén tagállamok kormányainak vezetői hozzák meg közösen. A legfontosabb kérdések (állampolgárság, nemzeti valuta, költségvetés, határvédelem, külügyek stb.) továbbra is nemzeti kézben vannak és maradnak. Önállóságunkat és biztonságunkat növeli a kiépülő európai közlekedési és energiahálózatokhoz való kapcsolódás. Minden ellenkező kísérlet és kaland (Paks orosz bővítése, Budapest-Belgrád vasút kínai kezdeményezésre és kamatostul visszafizetendő kínai kölcsönből) gazdaságtalan és a szuverenitásunkat is csorbítja.

 

A magyar diplomácia az elmúlt években leromlott és elszigetelődött. Az országnak ma kevés barátja akad a nagyvilágban, még a „visegrádiak” sem sorakoznak fel egységesen mellette. A magyar kül- és belpolitikát az EU-ban csupán néhány szélsőséges politikai párt támogatja, például az olasz Lega, az osztrák FPÖ, a német AfD, a francia RN, a holland Szabadságpárt stb.). Az egyes állampolgárok is tapasztalhatják külföldön a politikai képmutatás és a fokozódó nemzetközi konfliktusszint hatásait. A magyarság megbecsülése is csorbul, presztízsünk hanyatlik a világban.

 

Nyugati konfliktusok, keleti kalandok

​

A nemzetközi kockázati tényezők közül a Fidesz-kormány egyedül a migráció témájára koncentrál, és erre építi választási kampányait. A kormánypropaganda Magyarországot a migráció célországaként festi le, holott csak tranzit szerepet töltött be egy rövid ideig 2015-ben, egyébként maga is kibocsátó ország. Magyarország területére senkit nem lehet külső kényszerből „betelepíteni”, ha ezt a kormány nem akarja. Ennek ellenére évek óta tombol a belpolitikai érdekből szított migránsellenesség, amely a hamis és felesleges „nemzeti konzultációkkal” együtt óriási költségeket emésztett fel. A Fidesz-kormány ezekben nem a valódi okokat tárta az ország elé, hanem hatalmas nemzetközi összeesküvés képét vizionálta, amelyben az ördögi terv végrehajtója maga az EU. A valóságban az unió azon igyekszik, hogy a migrációt megfékezze és a menekültügyet közös erővel ellenőrizhetővé tegye. Az illegális migráció feltartóztatásának legjobb eszköze a közös európai cselekvés. Az EU a legutóbbi években már sikeresen megakadályozta a nagyarányú bevándorlást.

 

A makacs EU-ellenességnek is szerepe volt abban, hogy a konzervatív polgári pártok családja, az Európai Néppárt 2019. március 20-án felfüggesztette a Fidesz tagságát, mivel kormányzása súlyos aggodalmakat vetett fel a demokrácia és a jogállam normáinak érvényesülését illetően. Így nincs, aki kellő súllyal képviselné a magyar érdekeket az Európai Parlament legnagyobb politikai családjában, holott sorsfordító változások előtt állunk. Most dőlhet el a brit kilépés módja, új Európai Parlamentet választunk, új Európai Bizottság lép hivatalba és befejező szakaszába ér a 2027-ig szóló hétéves uniós költségvetés vitája.

 

A romló nyugati kapcsolatokat a kormány „keleti nyitással” próbálta ellensúlyozni, de ez kevés sikerrel járt. Néhány messzi piac nem képes pótolni az elérhető, jól ismert és kevésbé kockázatos partnereinket. Olyan államok lettek hirtelen a „barátaink”, amelyek politikája az európai demokrácia mércéje szerint nem vállalható. A magyar kormányfő Putyin orosz elnökkel szoros viszonyt ápol, ott volt diktatórikus hajlamú vezetők – például Erdoǧan török, vagy Bolsonaro brazil elnök – beiktatásán, egyedül az EU-ból, és a közép-ázsiai volt szovjet világot is igen kedveli. Kereskedni sok partnerrel lehet és szükséges, de a politikájukat nem kell magunkhoz ölelni.

 

Oroszország lényeges hatalmi tényező a világban és fontos piaccá is válhat, ha gazdasága stabilizálódik. Terjeszkedő hatalmi ambíciói azonban ma kockázatos partnerré teszik, ezért hagyományos energiafüggésünket nem növelni, hanem csökkenteni kellene és egyéb hosszabb távú üzletekkel, banki kapcsolatokkal is célszerű óvatosan bánni. Figyelni kell Kína, India és más hatalmas gazdaságok növekvő világgazdasági szerepére, de a szorosabb viszonynak a nagy távolság és a vele együtt szaporodó kockázatok korlátokat szabnak.

 

Nemzetpolitika választási trükkökkel

​

A magyar kül- és belpolitika sajátos területe a nemzetpolitika. Törődnünk kell a szomszéd államokban kisebbségi sorban élő magyarokkal, a világban szétszóródott magyar diaszpórával és a megélhetési gondok miatt legújabban nyugatra vándorló százezrekkel.

 

A szomszéd országokban, nemzeti kisebbségként élő magyarokat úgy kell támogatnunk, hogy ne kerüljön szembe egymással nemzeti önazonosságuk és állampolgárságuk. A kisebbségi jogok a magyar identitás szabad vállalásával és az anyanyelv kiterjedt használatával kezdődnek. A Magyarország által nyújtható támogatást elsősorban olyan intézményekhez kell eljuttatni, amelyek a magyar nyelvű oktatás fejlesztésén, a magyar nyelvű média megtartásán, az anyanyelvi kulturális élet és vallásgyakorlás erősítésén munkálkodnak. A kisebbségi érdekeket az adott ország politikai életébe beágyazott politikai pártok képesek hitelesen megfogalmazni és hatékonyan képviselni. Ám a Fidesz csak azokkal a pártokkal áll szóba, amelyek őt kritikátlanul támogatják és szavazókat hoznak a számára. A történelmi megbékélés szorgalmazása a szomszédos nemzetekkel javíthatja a kisebbségi magyarok helyzetét, de ez nem mehet a magyar kisebbségek jogos törekvéseinek rovására.

 

A szomszédokat illetően a megoldások keresése helyett ma inkább a problémák kerülése a jellemző a kormányra (például a romániai magyar tanintézetek helyzete és ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében, vagy a kettős állampolgárság kezelése Szlovákiában). Ukrajnában a magyar anyanyelvi oktatás megőrzése céljából a kormány kétoldalú egyezkedés helyett a NATO és Kijev közeledésének akadályozásával próbálja zsarolni az ukrán felet, ami nyilvánvalóan orosz érdekeket szolgál.

 

A kisebbségben vagy diaszpórában élő magyarok körében a magyar állampolgárság megadása is erősítheti a kötődést a nemzeti identitáshoz. A kettős állampolgárság szabad viselésének feltételeit a magyar államnak kell kivívnia. A kettős állampolgárok nem kaphatnak előnyösebb elbánást sem az itthon élő, dolgozó, adózó eredeti magyar állampolgárokhoz, sem más kettős állampolgárokhoz képest. Fontos, hogy a külföldön dolgozó magyarországi magyarok is ugyanúgy levélben szavazhassanak a hazai választásokon, mint a kisebbségiek a szomszéd államokból. A magyar állampolgárság ne váljék piaci termékké, amit arra jogosulatlanok pénzért megvehetnek. A kettős állampolgárság semelyik hazai párt kezében ne legyen a szavazatszerzés eszköze.

 

A világ magyarsága számára az anyaország viselkedése, eredményei és nemzetközi megítélése fontos tájékozódási pontként szolgálnak, ennek tudatában kell itthon színvonalas és sikeres politikát folytatni. A Fidesz rendszere azonban néhány nacionalista jelszó mögött ennek éppen az ellenkezőjét valósítja meg. Magyarország ma az európai eszme elutasításáról, az idegengyűlöletről, a régiónktól lemaradó gazdasági teljesítményről és a korrupcióról híres. A magyar nemzet egysége csak az európai egység keretében valósítható meg. A szomszéd államokban élő nemzettársainknak akkor lesz esélye magyarként megmaradni szülőföldjükön, ha határellenőrzés nélkül, szabadon utazhatnak, vállalhatnak munkát, őrizhetik anyanyelvüket és kultúrájukat az Európai Unió polgáraiként.